olvasok
2010.05.08. 04:25
OLVASOK
Az ember olvas. Legtöbbször hajnalban, hazafelé, vagy villamoson, vagy éjjel, vagy úgy, hogy a srácoknak keres valami újat, izgalmasat. Így találom meg Csejteit. Így kerül a kezembe a Zander előadás.
Kevés, amire időt szakíthatok. Ha érzem, hogy olvasnom kell, félreteszek mindent, legfeljebb a gyerekek élveznek előnyt, csak az ő kedvükért függesztem fel az időtöltést és megyek ki a konyhába, hogy összeüssek valami vacsora-szerűt.
Ma más. Ezúttal nincs más kényszer, mint a vágy, hogy elbújjak, kettesben maradjak azokkal, aki kedves nekem, itthagyjam, ami túl élénk, túl bizarr ahhoz, hogy enyém legyen és rábízzam magam a társra, akiben még nem csalódtam - a gondolatra.
Ez történik minden hófordulón. Egy napig, egy hétig vagy épp csak egy pillanatra elrejtőzöm, olvasok Singert, Unamunot, Nietzschét, és ha megéheznél, persze, szólj. A hűtőben találsz felvágottat, pizzát.
Igaz, tegnap se volt más.
Az is igaz, ma kihagyom, hogy lakomával kínáljalak.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.