álmok, illúziók
2009.08.15. 06:35
ÁLMOK, ILLÚZIÓK
Az illúzió nem más, mint amikor képesek vagyunk örömöt csempészni létezésünkbe akkor, amikor a valóság erre nem ad semmi okot.
Bármilyenek legyenek is a tények, az illúzió úgy alakítja őket, olyan megvilágításba helyezi a dolgokat, hogy szeretettel tudjunk feléjük fordulni, szemlélésük gyönyörűséggel töltse el a szívünket, a gyönyörűség oltárán feláldozza mindazon részleteket, amelyek működését megzavarnák, mintegy figyelmünk fókuszán kívülre rekesztve, torzítva, átszínezve őket, mindezt azért, hogy az élet, amely egyébként nem tartogat mást, mint szenvedést, kivívja fenntartás nélküli tetszésünket.
Az, aki a valóság legmeredekebb, legelszántabb ellenállásával szemben képes megőrizni illúzióit, lehet, a legboldogabb. Nincs értelme kijózanítani. Fölösleges azon aggodalmaskodni, mikor döbben rá, a délibábok csak játszanak vele. Megteszi ezt a világ.
Mert nincs káprázatosabb, de nincs törékenyebb, mint az illúzió. És a hús-vér dolgok, ha valamihez nem értenek, hogy álmainkkal, igaznak vélt vágyainkkal, festett képeinkkel tapintattal, kesztyűs kézzel vagy legalább némi részvéttel bánjanak.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.