UNOM MAGAM

Igen, nyomorultul, de boldogulok. Hirtelen felindulás, talán az is kell, bár nálam hosszú és csendes gyötrődés előzi meg a nagyobb lépéseket. A legutolsó szakasz már tünetmentes. Aztán az unalom és a csend. Hogy unom magam, unom, hogy fájni tud, aztán a mindegy állapot, és mert mindegy, lépek. Most feléd, most ellened. Nem mindegy nekem?

nina simone - suzanne

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.