AZ IDEGEN

Mindenütt ott van.

Amikor közömbös, amikor nincs, amikor az évek múlnak és, ki hinné, az élet most múlik pontosan, amikor mindenütt ott az archimédeszi pont, a minden viszonyítás kiindulópontja és végzete, amikor nem emlékszem már, hogy nem szerettem.

Gondolod, megbolondultam?

Néha egészen jól megy ez az életnek nevezett "izé". Néha irigylésre méltóan csodálatos. Egyesek szerint remek.

Csak ne lenne már!

Vagy lehetséges volna együttélni úgy, hogy nem volt és nincs soha?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.