REDUNDANCIA ÉS KONKLÚZIÓ

Mondhatom, jól nézünk ki! Felidézem elmúlt szerelmeimet, osztok, szorzok, és arra a konklúzióra jutok, hogy amit szeretetnek vagy szerelemnek neveznek, mérhetetlenül önző és kényelmes dolog.

Tulajdonképpen, ami a kilencvennyolc százalékot illeti, elvárom, hogy a férfi minden kényemnek-kedvemnek kiszolgálója legyen.

Az is igaz, hogy ott van az a két százalék redundancia, ők aztán végképp nem akarnak olyan lenni, mint a mesékben. És bár nem szeretem, amit mond, és egyenesen vérlázító, amit velem művel, utálom is kellőképpen a sok marhaságot, amit összekutyul, de őt - szeretem.

Ha én ezt valaha megértem, végül misére megyek!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.