GYILKOS FENEVADAK

Azt mondtad, az ember nem gyilkos bestia. Nem. Annál rosszabb. Emberáldozatból táplálja magát.

Hagyjuk a költészetet! A kérdés, hogy mi örömét leli abban, ha ismeretlenül meggyaláz, számomra azt jelenti, hogy kéjérzete fakad belőle.

Nagyobb gyönyörűségét látja az ember annak, ha kínoz, pusztít, öl, mint ha békésen szaporodik, hozzátenném, erre képtelen, szex közben úgy viselkedik, mint a legádázabb fenevad, megfordít, hogy ne lássa az arcodat (tudtad, hogy a gyilkosság előtt a gyilkos soha nem néz az áldozat szemébe?), lekapcsolja a lámpát, hogy személytelenül föléd kerekedjen, ez már a hatalom, a győzelem, a gyilkolás mámora!  

Nem vagyunk bárányok! Ha Krisztus látta, és nyilván látta, mert a napnál világosabb, nem is tudom, hogy volt ereje azt mondani, legyetek olyanok, mint a gyermek!

Félek tőled! Félek mindenkitől! Mit akarsz? Nem akarsz semmit? Akkor azt mondd! A te szavad legyen igen - igen!

Ha nem öl meg senki, prédának könnyű vagyok, ha nem okoz gyönyört a gyilkolás, az ösztön megcsal, akkor mi értelme, hogy itt legyek és végignézzem, ahogyan felfaljátok egymást? 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.