ÜDVÖZLET

a konyhaasztalon

Szeretném megölelni a föld minden teremtményét, Istennek minden alkotását, szeretném odaadni, szétszórni a hegycsúcsokon és a tengerek fölött a szerelmemet, elmondani hogy, szerettem, Istenem, mennyit és hányszor szerettem! Szeretném, ha ez a szerelem nappá változna és beragyogná a szomorú szívűek hajlékait, a föld mélyén laknak, kezükben Dosztojevszkij kötet, zsebükben cigarettás doboz, szeretném, ha feltámaszthatnám a holtakat, a föld virágokat és maghozó füveket hajtana, ha a szivárvány bearanyozná az estéket és a reggeleket elárasztaná a csillagok fénye! Szeretném jóvá tenni, hogy mindig csak éltem, hogy feléltem ezt a négy perces életet és már nincs semmim, amit adhatnék!

Tiéd a könyv, a kristálygömb, a cigarettás doboz, viheted az angyali üdvözletet, ott hagytam, ha erre jársz, megtalálod. Kint van a konyhaasztalon.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.