FALMBOYANT

Azt én nem hiszem, hogy pusztán, mert játszol velem, fontosabb volnál bárkinél, aki előtted érkezett.

Volt az is. Volt, hogy úgy próbálta érdekessé tenni magát a szívjelölt, hogy egyszer csak nem válaszolt vagy eltűnt egy hétre, egy darabig ez is működött, amíg rá nem jöttem, hogy ami a felhőtlen átváltozások mögött meghúzódik, nem más, mint ócska taktika, gyermekded titkolózás, amely nem fed sem erkölcsi tartást, sem elhivatottságot, hanem hiúság és nemtörődés táplálja azt a látszatot, mint ha ember volna a flamboyant külszín mögött.

Ne akard, hogy különlegesnek lássalak. Ne várd, hogy sóvárogjam az álmokat,  amiért beteljesületlen árnyékainkat görgetjük magunk mögött. Legyél te olyan, mint a nap. Egyszerű, határozott. Éppen csak egy a megszámlálhatatlan égitest közül.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.