HARMADIK SZÍN

Itt semmi nem olyan vidám. Nem harsogja a fülembe a mobil, hogy élj, nem ordítják a reklámok, hogy rólad szól minden, hallasd a hangodat és legyél milliomos, mint annyi más - itt minden csendesebb.

Azt keresem, miért élünk, öregen és nevetségesen, megannyi madárijesztő a zöld fák és a burjánzó virágok között, miért van méltósága és lenyűgöző ereje az elmúlásnak.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.