FÁK KÖZT NAPFÉNYBEN MÚLIK MINDEN   Nem vagy itt. Nem látlak soha. A napok telnek, az éjszakák bénultan, álomtalanul ájulnak a semmibe. Péntek. Két hosszú nap. És persze nélküled, itt, a világ végén, megint.Nem panaszkodom. Tudod, minden remekül megy. Minden úgy alakul,…

EGYEDÜL NEKED Igaz minden szavad. A gyávaságom, a kételyeim miatt vagyunk itt, mindketten, ki tudja meddig.Az értelmét ennek az életnek nem látom. Idegen, egészen távoli. Tudom, hazamegyek. Nem tudom, miért. Jó, megmosom Julcsi haját. Elmentek néhány mondatot. Nem érdekel.…

ESTIG MINDENKÉPPEN Indulok. Még nem döntöttem el, vajon szeresselek vagy gyűlöljem az elmúlt éveket, de ráér. Estig mindenképpen. Aztán úgyis meghalunk. Így vagy úgy - végül elfelejtelek. 

LEPSÉNY FELÉ   Na jó, művelt vagy. És szellemes, és talán tehetséges. De céltalan. Nem látod? Az egyetlen, ami vezérel, a túlélés. Már rég nem boldogság, nem élet, ami előtted ragyog, már csak a boldogulás, a vegetáció fénye, árnyéka vetődik az útra, ahol sorok és…

ODÜSSZEIA   Ma este szomorú vagy. Ahogy elnézem, nem vigasztal a rajz, az írás, nem oldja a magányodat az esti kalandfilm, a mesék, nem kötik le a figyelmedet a reklámok, nem vagy jól. Talán nem én hiányzom. Hanem az a furcsa valami, a család, ami nem volt igaz, de volt, míg most…