HA NEM LENNÉL

Nevetséges! Te, aki a boldogságot az orránál fogva vezetted, a szerelmet kijátszottad annyi éven át, te mondod nekem, hogy révbe érsz?

Na és?

Megépítetted a magad függőkertjét? Átvitted szíved választottját a Sztüx vizén? És én? Én mit kezdjek ezzel a boldogsággal?

Még szép, hogy boldog vagy! Mutass nekem csak egyetlen ép elmét, aki ne lenne boldog!

Még én is, pedig én aztán zilált értelemmel gyilkolom magam, kérdezz bátran, vidám és elégedett vagyok.

Nem hiányzik semmi az életemből. Csak te.

De ha nem lennél, talán belevetném magam abba az édes ringatásba, hogy aztán másnap karikagyűrűvel ébredjek az ujjamon, várandósan, ahelyett, hogy megfejteném a titkot,  a szót:

"Ne érints semmit, ami a tiéd. A Törvény Kapuja neked nyílik a Parnasszuson."

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.