PANEL-ÁLOM

Jó, ha annyira akarod, igen, eszembe jutsz.

És eszembe jut, hogy szombaton színházba kell vinnem Julikát, és annyira messze van, meg persze, hogy néhanapján betarthatnád az ígéretedet, mert unalmas már, hogy folyton bedőlök neked és közben szórakozol, mint városi gyerek a húsvéti naposcsibével, és ha már itt tartunk, az is eszembe jut, hogy te most messze vagy, nagyon messze, és bármit hazudnak is a csillagok, minálunk nincsenek csodák, csak álmok, meg ez a panellakás.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.