ÁGOSTON FŐZ

A gyerek főz. Huszonéves mamlasz, kicsit medvés, amolyan Góliát-szerű. Néha Fülig Jimmy-re emlékeztet, amint épp a vitrinben ül, hasán a reklám, időről időre megsimogatja a pocakját, ilyenkor lámpácskák gyulladnak ki rajta, és vigyorog.

Szédületes, ahogy nevetni tud! Egyszerűen lenyűgöző! Igaz, az ordibálása sem mindennapi, nehogy már jó legyen, ha kell, a halálba kerget bárkit.

Van úgy, hogy egyik percről a másikra elragadja a düh, dolby sztereóval süketíti meg a vendéget, az pedig, hirtelen felindulásában, minden elkövetett és el nem követett bűnét azonnali meggyónásra ajánlja fel a Mindenhatónak.

Most éppen alkot. A szakácskodás nála a művészet fellegvára. Gyömbér, zsálya, oregánó nélkül jobb, ha meg sem mukkansz. És hogy mindez rozmaring híján hajítófát sem ér, azt ne firtassuk, hagyjuk csak rá, hadd bolondítsa meg a költeményt és a látogatót egy kanálka sörrel és mézzel, hogy aztán tessék, lehessen lakmározni.

Előfordul, hogy beavatkozást is engedélyez. Ez kizárólag az apja személyében elképzelhető, ilyenkor egymást túlharsogva vitatják meg a pácolás polifóniáját, mi pedig, gyarló földiek, irigykedve nézzük, ahogy a lángelmék ügyködnek, megisszuk a huszonhatodik kávét, persze étlen és szomjan, a remekbe szabott ételhez idő kell, elszívjuk a negyvenedik cigarettát, azt hiszem, le kéne szoknom, eltöprengünk, nem lett volna-e célszerűbb magunkkal hozni Spencer összes írását, mire az asztal megterül, az oeuvre-t biztosan befejeznénk, de amint már éppen felkászálódnánk, hogy na, gyerekek, akkor én most hazaugrom, öt kurvanyád és némi basszamegezés kíséretében felhangzik az ominózus "Bab, teríts!" - vagyis étel következik.

Hova is mehetnénk? Legfeljebb leroskadhatunk a tányér mellé, a főnök már rendelkezik, előbb a sajt, aztán a mártás, aztán pedig:

- Na, nehogy már desszert nélkül hagyjuk Lucullus büszkeségét!

- Kisfiam, mikor is jöttünk? - rebegem zavarodottan , mintegy válasz helyett.

Bab roskadozik a fáradtságtól, Bendegúz alszik, Évike leül a géphez, ő már tudja, hogy éjfél előtt nincs visszaút,  amikor a séf szusszan egyet:

- Vagy készítsek valami harapnivalót?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.