A MOSOLYGÓ ASSZONY

Nem tudom, hol kezdjem. A távollét, sokak szerint, jót tesz a kapcsolatnak. Én nem érzem így.

Nem töltődtem fel élményekkel, nincsenek események, nem is csináltam mást, csak gondolkodtam, egészen pontosan egyetlen gondolat foglalkoztatott, a minek.

Nem akartalak megbántani, bárki volnál is. De úgy érzem, nincs hozzám közöd, nincs kedvem kitárulkozni, ideszórni eléd az életem, amiről azt hazudtam, hogy hazugság, csak hát éppen nincs más, mint éppen ez, a hazugság, tehát igaz, és lássuk be, nekem sincs hozzád semmi közöm.

Ne legyenek reményeid. Ne higgy az álmoknak. Ne várj változást attól, ami örök és változatlan.

Az pedig az egyedüllét. 

Írja ezt a világ legmagányosabb, legmosolygósabb asszonya:

én.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.