VONZÁS

Bántalak. Egyre több örömöt találok abban, hogy fájdalmat okozok neked.

Még jó, hogy a kilátástalanság sötétjét nem felejtjük! Még jó, hogy történjék bármi, nem mondom embernek: 'Jöjj! A világ a tiéd!'

Azon a komor órán hallgatni fogunk. Tudni fogom, hogy velem vagy. Tudni fogom, hogy még így is, hogy hallgatunk, egyedül vagy. Tudni fogom, hogy nem vagyok veled.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.