ÁLMOK KÖZT KÉPZELETBEN

Álmok. Azt mondod, így legalább én teszem magammal, amit egyébként a világ tenne meg helyettem, én vagyok, aki becsapom magam, aki palotának hiszek halászkunyhókat és isteneknek vélek gnómokat.

Látod, így ez még sosem fordult meg a fejemben, de tetszik. Meggyőző.

Végtére minden álom, ha jobban megnézem, nincs is más sehol, csak képzelet.

De azért akkor, amikor a nagyon okos emberek odarángatják elém a tényeket, és nincs semmi, amit felhozhatnék a mentségemre, csak az, hogy jó, és vigasztaló és annyira kell, na, azok a percek nem tartoznak éppen a legszebbek közé.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.