A BOLDOGSÁG KÉK MADARA Az emberiség nem szereti a félelmeket. Nem kedveli a halált, a betegséget, úgy fordul el a szenvedőtől, mint leprástól, kerüli a hajléktalant, száműzi a boldogtalant, kényszeríti kezdetben embertársait, majd önmagát a hazugságokba. Így teremtjük a…

A MEGSZOKOTT SZÍNJÁTÉK És akkor jön nekem ezzel a maszlaggal, hogy szeressek, nevessek, legyek boldog, mint ő - mint ha nem is ugyanazon a bolygón élnénk! Én ne szeretnék? Én ne tudnám, mit jelent eggyé válni a szenvedővel? Mégis kettőnk közül melyikünk tart ágyast?…

  CÉDULÁK   "Soha nem érhetsz hozzám! Soha nem szólíthatsz a nevemen! Nem leszel többé, csak árnyék! Nem leszel több, csak kétségbeesett kísérlet, hogy nevetséges legyek! Nem szólíthatsz! Nem mondhatod ki a nevem!" "Örökre elhagylak. Nem most, minden…

SZERETNI - NEM SZERETNI Volt fájdalom. Voltak még éjszakák. Volt, hogy nem hittem el, hogy élek. Aztán eljött a megváltás - én halott vagyok. Na, nem mintha azonnal üdvözítő lett volna. Nem értettem, mit keresek itt, ebben a házban, amikor idegen tőlem nem csak a tárgyi…

  Blogajánló   "Körbe ,körbe. Szeretem a verset és ez itt minden a szeretet és szerelem ,de inkább az utóbbi."  Kissé fáradtan böngészem a blog.hu hasábjait, amikor megpillantom a fenti szószövevényt, és mint egykor, midőn "York napsütése…

SZÖRNYETEG   Írni jó. A legjobb, amikor nem kényszerít rá semmi. Nem beszélgetek, a világ nem dialektikus recitatív, jobban emlékeztet monológok áradatából szőtt szimfóniára, mint platóni párbeszédre, minden hang egy-egy sóhaj, minden csend halál, épp csak a szemem…

CSILLAGOSOK, KATONÁK Már jóideje sejtem, hogy ez az egész nevetséges. Böngészem a netet, Vyszotszkijt hallgatok, a szemközti lapon párbeszéd: "Na, ne má', hogy a háborúról írta! Naná, hogy az ő élete!" És valóban. Mert fájnak a tömegsírok, az elsüllyedt…

NEM ÉPPEN SZÜLETÉSNAPOMRA Van úgy, hogy szinte kihívásnak érzem, hogy írjak neked. Pedig elhiheted, én aztán egészen biztosan becsapnálak. Persze, ha nem szeretnél, akkor egészen más volna. Akkor biztosan írnék. Talán még könyörögni is hajlandó volnék, talán, de ebben…

BÚCSÚZNI SZÉPEN Milyen szépen írsz! Mint aki tudja, búcsúzni szépen illik.Hát ne búcsúzz szépen! Nem adja vissza senki a fájdalmat, ha már nem lélegzik a szív!Tombolj és őrjöngj! Átkozd a méltatlan időt, amiért Neked, a Mindenség Urának fejére rótta, hogy…

TALÁLKOZÁS A PIACTÉREN Hogy előadsz és verset olvasol - kevés. Én a saját verseimet olvasom.Hogy nem gondolsz rám és a nevem nemlétezés - nem rendíti meg az értelmemet.Én Szókratész vagyok és Nietzsche, és Artemisz mása, a Szűz - nekem ne prédikáljon egy kirakatüvegbe…

NINCSENEK SZOMORÚ VERSEK Ma nem süt a nap. Az egyedülléthez nem kell napsütés. Nem kellenek a ragyogó utcák, az emberek, mindaz, ami amúgy is díszlet - velük nem találkozom.A szobámban ülök és zenét hallgatok. Nem dzsessz, nem gödörbe illő posztmodern vagy réjdio tilosh,…

 ALKALOMHOZ ILLŐ TÁRSASÁG Aztán meg az, hogy átutazók volnánk, meg van még találkozás. Meg ott van a szeretet, meg a negédes, émelyítő hazugság, amivel addig bódítják a tudatmámorban fetrengő nemzetet, amíg már késő eszmélni, nem marad idő, csak átélni, élvezni…

ELBÚCSÚZNI ATTÓL, AMI A MIÉNK Hogy írok neked, már nem érint. Hogy gyűlöllek, már tudom, hogy vége, végképp nem érdekel.Nőies, gyönge lélek vagy. Ostor és szögesdrót - ez lett volna a helyes recept, ahelyett hogy romantikus szerelembe ájult volna a szív, de megtörtént,…

FELLÉLEGZÉS Kicsit lapos és stílustalan a bejegyzés. Végtére az is megesik, hogy nincs kedvünk szép szavakat suttogni a fülbe, amely süket és szőrös ragyával fordul mindig - valaki más felé. A napokban Nietzschét olvastam. Bizonyára gyógyító ereje van. Elképzelem a…

AZT HISZEM   Nem írok többé. Nem akarok emberi szót hallani. Nem bízom senkiben. Azt hiszem így kezdődik a szellem szétesése. Nincs közölnivalóm. Nem szeretek senkit. Nem szeretem, hogy így beszélek. Csakhogy az itt a bökkenő. Hálával tartozom annak, aki elhagy. Gyűlölnöm…